Luther Market: a nemrégiben készült piackutatás eredményeit összegeztük

A november 25. és december 20. között futó kérdőívre 236 online és 101 papír alapú válasz érkezett. A kérdőívet több fórumon hirdettük meg. Elektronikus formában az evangelikus.hu portálon és különböző levelezőlistákon tettük közzé, illetve személyesen szólítottuk meg az egyházi vezetőket, nyomtatásban pedig az Evangélikus Élet mellékleteként jelent meg. (Ez utóbbi esetben beküldeni a Nyugati (Dunántúli) Püspöki Hivatalba lehetett, ahol a hivatal munkatársai vállalták a borítékok összegyűjtését.)

A 9 kérdésből álló kérdőív kérdései között voltak egyszerű eldöntendő kérdések és voltak olyanok is, amelyeknél több lehetséges válasz közül kellett a leginkább jellemzőt megjelölni. Volt néhány hiányosan, hibásan kitöltött kérdőív, de összességében elmondható, hogy értékes, értékelhető válaszok érkeztek, sőt egyéni ötleteket, véleményeket, megjegyzéseket is kaptunk.

A válaszokat nem vizsgáltuk olyan (az egyéb kérdőíveknél általában kért) adatok szerint, mint például a lakóhely (város, vidék), életkor, végzettség, anyagi helyzet, ami nyilvánvalóan árnyaltabb elemzést tett volna lehetővé.

Az egyes kérdésekre adott válaszok kiértékelése:

1. A válaszadók egyaránt 33,5%-a a kisebb boltot, sarki zöldségest, hentest, illetve a termelői piacot jelölte meg, mint ahol beszerzi a legalapvetőbb nyersanyagokat (zöldség, gyümölcs, hús). 26%-uk leggyakrabban hiper- és szupermarketben vásárol, közel 6% pedig közvetlenül a termelőtől szerzi be az árut, ketten is megjegyezték, hogy maguk termelik meg az alapvető dolgokat.

2. A válaszadók több mint fele bizonyos dolgokat csak egy helyen vesz meg, tehát feltételezhetően mindig ugyanarra a minőségre számít az adott boltban. 34% leginkább jellemzően mindig ugyanabba a boltba jár, 13% körbejárja a boltokat, és mindenhol a legkedvezőbb áron vásárol.

3. A vásárlási döntés szempontjai tekintetében viszonylag kiegyenlített válaszok születtek. 42% esetében az alapvető nyersanyagok tekintetében a legfontosabb a jó minőség, 31% igyekszik a jobb minőséget választani, ha több választási lehetőségük van, 27% viszont anyagi okokból nem teheti meg, hogy a termék árát figyelmen kívül hagyja.

4. A negyedik kérdésben azt két legfontosabb szempontot kellett megjelölni, amelyet vásárláskor leginkább szem előtt tart a vásárló.

A két legfontosabb szempont, amit választottak – azonos arányban (közel 30%) –, hogy a termék legyen jó minőségű és magyar. A fontossági sorrendben ezután következik, hogy megbízható forrásból (ismert előállítótól, gazdától) származzon (17,8%), negyedikként pedig az, hogy legyen olcsó az áru (14,5%). Néhány százaléknyi arányban jelölték meg, hogy az áru legyen könnyen beszerezhető, illetve bio, négyen jelöltek meg egyéb szempontot. Fontos megjegyezni, hogy senki nem jelölte meg lehetőségként a tetszetősen csomagolt választ, pedig manapság igen fontos a külsőség szinte bármilyen termék esetében, a reklámok is ezt sugallják.

5. Arra a kérdésre, hogy előre összeírt listával mennek-e vásárolni, vagy inkább a boltban válogatnak, a válaszadók legnagyobb része (67,2%) azt a választ jelölte meg, hogy habár listával megy a boltba, olykor azért egyéb is bekerül a kosárba. Feleennyien (közel 30%) csak azt veszik meg a boltban, amire szükségük van. A vásárlók 11%-a csak a boltban dönti el, mit fog venni.

Az első öt válasz alapján elmondható, hogy a válaszadók nagy részének vásárlási szokásaiban megjelennek a tudatos vásárlói magatartás elemei, amely egyaránt figyelembe veszi a környezet (nem vásárol feleslegesen), a saját egészségünk (jó minőségű termék, esetleg bio) és a társadalmi felelősségvállalás (magyar termék, hazai termelő, kistermelő) szempontjait. Meg kell említenünk, hogy jelen gazdasági helyzetben teljesen magától értetődő – és talán még az eddigieknél is markánsabban megjelenő szempont –, hogy a vásárlók jelentős része nem tudja figyelmen kívül hagyni az anyagi szempontokat a döntéskor. (Sőt a valós döntési helyzetben valószínűleg még magasabb azok aránya, akik a termék ára alapján döntenek.)

A kérdőív második felében egyszerű eldöntendő kérdések segítségével kifejezetten a Luther Market kezdeményezéssel kapcsolatos véleményre, hozzáállásra voltunk kíváncsiak.

6. A hatodik kérdésben szerettük volna megtudni, hogy a kérdőív kitöltői a jelenleg bevett vásárlási gyakorlataik mellett szívesen fogadnának-e egy új lehetőséget. A válaszadók igen nagy aránya, több mint 94% válaszolt igennel erre a kérdésre.

7. A hetedik kérdés szorosan kapcsolódott az előzőhöz, kicsit kifejtve az említett „új vásárlási lehetőséget”, vagyis hogy akkor is hajlandó lenne-e változtatni bevásárlási szokásain, ha ez bizonyos áldozathozatallal jár, viszont biztosan tudná, hogy döntésével rászoruló családokat, evangélikus (kis)termelőket támogat. Erre a kérdésre hasonlóan magas arányban, több mint 94%-ban érkeztek igen válaszok.

8. A nyolcadik kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók ismeretségi körében vannak-e olyanok, akikkel ebben az új beszerzési formában össze tudna fogni, hogy ezáltal is egyszerűbben és kedvezőbben jussanak hozzá a termékekhez. Itt már nagyjából fele-fele arányban alakult az igen-nem válasz, vagyis a válaszadók fele egyelőre „egyedül érzi magát” szándékában, ezért is tartanánk fontosnak, hogy gyülekezeti szinten is előkerüljön a Luther Market mint téma, mert így talán könnyebben egymásra találnának a Luther Market iránt érdeklődők.

9. Végül megkérdeztük, hogy a későbbiekben szeretnének-e tájékoztatást kapni a programról. Az új lehetőség iránt nyitott válaszadók legnagyobb része (92%) a továbbiakban is értesülni szeretne a program alakulásáról, vagyis várhatóan nagy részük részt is venne később a programban.

Annak ellenére, hogy az új vásárlási lehetőség részleteiről, konkrét gyakorlatáról még nem adtunk bővebb tájékoztatást, összességében elmondható, hogy a kérdőívek legnagyobb része a programhoz való pozitív hozzáállást tükrözte. Habár ehhez az is hozzájárulhatott, hogy valószínűleg azok fordítottak időt és energiát a kérdőív kitöltésére, akik már ismerve vagy most megismerve a kezdeményezést, eleve jónak tartották azt. Másrészről azonban bizonyára azok is sokan vannak, akikhez nem jutott el a kérdőív, vagy valamilyen oknál fogva nem küldték vissza, de később számítani lehet részvételükre.

A kérdőív végén lehetőségként felkínáltuk, hogy amennyiben a kitöltő megadja saját elérhetőségét vagy gyülekezetének, intézményének a nevét, később értesítést küldünk a program alakulásáról, reménység szerinti elindulásáról. Meglepetést okozott, hogy a válaszadók milyen nagy hányada vállalta nevét, adta meg gyülekezete, intézménye vagy saját elérhetőségét. Úgy gondolom, jelzés értékű az az (egymás és az egyház felé való) nyitottság és bizalom, amellyel ehhez a kezdeményezéshez hozzáálltak, és amely éppen az egyik alappillére is kell hogy legyen a programnak, ahogy ezt a jelenlegi stratégiánkkal összefüggésben meg is fogalmaztuk korábban!

Végezetül pedig azt remélem, hogy ha végre hírt adhatunk a program részleteiről, a gyakorlatban is működőképesnek bizonyul a kezdeményezés, és a résztvevők maguk is hozzájárulnak ötleteikkel a Luther Market sikeréhez, akkor talán a kétkedők is választ kapnak kérdéseikre…

Adja Isten, hogy a munka mögött álló jó szándék valóban erősítse közösségeinket!

Köszönjük, hogy kérdőívünk kitöltésével és visszaküldésével segítették munkánkat!