Evangélikus Gyűjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum)
I. Az evangélikus gyűjtemények az egyházon belüli prioritás szempontjából:
Evangélikus kultúra -- gyűjtemények = az egyház ablaka a külvilágra;
Hatalmas anyagi értéket őriznek;
Egyedi kultúrkincseket őriznek;
A gyűjteményben dolgozó munkatársak egyházi és világi szempontból nélkülözhetetlen kulturális (közművelődési) és tudományos feladatot látnak el;
Beépített terei sokirányú felhasználást tesznek lehetővé;
A gyűjteményi munka két irányban nyitott: a gyülekezetek és a világ felé.
II. Gyűjteményi alapfeladatok, amelyre a helyzetértékeléskor és a stratégia készítésekor választ kell adni :
A gyűjteményügy múltbeli eredményei
Az evangélikus kultúrkincs nagy részének az összegyűjtése;
A szervezeti keretek megteremtése - az alapintézmények létrehozása;
Az egyházi és világi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás megszervezése;
Az éppen aktuális kulturális miniszteriális szervekkel az evangélikus gyűjtemények létének és munkájának az elismertetése;
Az őrző-feltáró-szolgáltatói munkaterületek megindítása és működtetése;
A gyűjteményeknek az információs kultúrába való bekapcsolása.
II. Történeti beágyazottság a MEE tevékenységébe
Az evangélikus írott, nyomtatott és tárgyi kultúrájának a megőrzése a reformáció óta az egyház feladata - első intézményi hátterei a ma is meglévő gyülekezetek és iskolák;
Az evangélikus gyűjtemények az evangélikus történeti kutatások alapbázisai voltak már a 17. század óta;
A gyűjtemények 1920 után, majd pedig 1945 után az evangélikus identitás megőrzésében kiemelkedő szerepet játszottak, illetve játszanak ma is;
Az evangélikus egyház történeti értékekeit őrzik.
Az oktatás minden szintjét (alap-, közép- és felsőoktatás) szolgálták ill. szolgálják.
III. Jelenlegi tevékenység, helyzet bemutatása
A. Minden gyülekezet rendelkezik könyv- és levéltári anyaggal, amely kisebb gyülekezeti könyvtárrá vagy levéltárrá alakult; szinte valamennyi gyűjtemény őriz muzeális értékű tárgyat [az épített örökség nem ebbe a témakörbe tartozik].
A muzeális értékű nagyobb gyülekezeti könyv- és levéltárak, múzeumok önálló gyűjteménnyé szerveződtek - pl. Sopronban, Győrben, Miskolcon és Békéscsabán;
B. Iskolai könyvtár mindenhol van: közülük több muzeális szempontból is kiemelkedő anyaggal rendelkezik, mint pl. Nyíregyháza. Nagyobb iskolai gyűjtemények, muzeális könyvtárral és muzeális tárgyakkal, jelenleg alakulnak. mint pl. Bonyhád.
Az egyetemi könyvtár (EHEK) az evangélikus teológiai oktatás mellett szolgálja a teológia iránt érdeklődő egyéb keresztény felekezeteket, ill. kutatókat.
C. Országos intézmények (történeti sorrendben):
a. Evangélikus Országos Levéltár
b. Evangélikus Országos Könyvtár
c. Evangélikus Országos Múzeum
A három országos gyűjtemény ebben az évben alakul az egyházon belül önállóan működő szervezetté: Evangélikus Országos Gyűjtemények néven.
D. Az evangélikus gyűjtemények tevékenységét segítő, ellenőrző és összehangoló szervezete a Gyűjteményi Tanács.
2. Szakmai munka és publikációk
L. erről a SWOT-analízis vázlat „Erősségek” c. fejezetében, ill. ld. a munkatársak publikációs listáját!
3. Földrajzi elhelyezkedés
Az egész országot behálózó szervezet: tevékenysége az evangélikus gyülekezetek nagy részét érinti. A gyűjtemények helyi szinten és országos szinten is érintkeznek a külvilággal.
4. Jelenleg futó és a közeljövőben tervezett programok, rendezvények
A. Raffay Sándor életművének bemutatása:
- tanulmánykötet megjelentetése.
B. Az evangélikus gyülekezetek gyűjteményeinek felmérése - előkészítő fázis.
C. A reformáció 2017-es évfordulójára egy (talán) 2009-2017 között zajló, országos vándorkiállítás megszervezése - előkészítő fázis.
D. Valamennyi országos és gyülekezeti gyűjteménynek vannak kisebb programjai
(felmérésük még nem történt meg).
5. A tevékenység résztvevőinek, ill. célcsoportjának szociológiai összetétele
A. A gyűjteményügyben résztvevők kb. 95 %-a értelmiségi - kb. 5% a kisegítő munkaerő (pl. takarító).
B. A célcsoporthoz tartozik szűkebb értelemben az összes evangélikus személy - tágabb értelemben az egész magyar társadalom.
6. Indikátorok - számszerű eredmények: Az Evangélikus Országos Könyvtáré, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtáráé és az Evangélikus Országos Levéltáré olvashatóak a világi szakmai szervezetek által összeállított statisztikákban, amelyek kinyomtatva is olvashatóak az illető intézményben.
1. a három országos intézmény és az EHEK a világi szakmai követelményekhez, törvényekhez igazítva végzi munkáját;
2. a három országos intézmény Evangélikus Országos Gyűjteménnyé szerveződése által erősödik az együttműködés és a hatékonyság;
3. a három országos intézmény és az EHEK az „egyház ablak a világra”-jegyében nyilvános intézményként működik;
4. elkezdődött az elektronikus feltáró munka, a szolgáltatások a lehetőségekhez mérten magas szintűek;
5. bár csökkenő mértékben, de rendelkeznek az országos gyűjtemények állami támogatással; egyes gyülekezetek felismerték a gyűjtemények fontosságát, s anyagilag is támogatják munkájukat;
6. a meglévő magyarországi pályázatok maximális kihasználása;
7. a gyűjtemények, ill. azok munkatársai a világi és egyházi szakmai szervezetekben tevékenyen részt vesznek;
8. az országos, iskolai és vidéki gyűjteményekben magasan kvalifikált, többnyire világi szakemberek dolgoznak: a munkatársák közül van, aki egyházi folyóiratot szerkeszt; vannak PhD-fokozattal rendelkezők; a legtöbb munkatárs rendszeresen publikál tudományos és egyházi folyóiratokban, előadásokat tart mind a gyűjteményekkel kapcsolatban, mind az evangélikus egyház történetével és jelenével kapcsolatban;
9. a világi és az egyházi tudományos életben a gyűjtemények munkatársai hangsúlyosan részt vesznek; a három országos gyűjtemény külön könyvsorozatot ad ki: „Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok” címmel;
10. a gyűjtemények az egyház szinte minden ágazatával tevékeny kapcsolatban állnak: gyülekezeti munkával, oktatással, teológiával, médiával stb.
A non profit szférák (a kultúra) általános leértékelése a társadalomban;
az evangélikus kultúrkincs: az írott, nyomtatott és tárgyi kultúra megőrzésének és szolgáltatásának a feltételei nem felelnek meg a korszerű követelményeknek;
a feltáró munkát hátráltatja, hogy a forráshiány miatt nem lehet felvenni új, feldolgozó munkatársakat; ugyanezen okból nem erősíthető és korszerűsíthető a gyűjtemények világhálón való jelenléte;
a gyűjtemények csak igen mérsékelten tudnak pénzt termelni működésükhöz;
a kis létszámmal működő gyűjteményekben létrejövő belső feszültségek nehezen feloldhatóak - az ún. érdekvédelem ismeretlen fogalom;
az evangélikus köztudatban nem kellő súllyal szerepelnek, ill. értékelődnek a gyűjtemények és az azokban dolgozó munkatársak;
a külföldi kapcsolatok kialakulatlanok
a hosszú távú tervezést nehezíti az egyházon belüli információ-áramlás, döntési folyamatok átláthatatlansága.
Tartós forráshiány várható;
A gyűjteményekkel kapcsolatos egyházi döntésekben nem kérik ki kellő mértékben a gyűjteményi szakemberek véleményét, nem vonják be kellőképpen a megvalósítási folyamatokba;
A gyülekezetek az általuk őrzött gyűjteményi értékekre nem fordítanak kellő figyelmet - naponta romlik az írott, nyomtatott és tárgyi anyag állapota.
Az Evangélikus Országos Gyűjtemény megalakulása mind a világban, mind az egyházon belül hatékonyabban képviselheti a gyűjteményügyet; az együttműködés erőforrásokat szabadíthat fel;
Az országos intézmények szolgáltatásainak korszerűsítését elősegíthetik a várható felújítási, bővítési stb. munkák;
Az Európai Uniós források (talán) bevonhatóak lesznek a fejlesztésekbe;
A Gyűjteményi Tanács segítségével regionális központokat lehet kialakítani;
A civil (nem egyházi) humán erőforrások bevonhatóak a munkába;
A világi szakmai szervezetek, melyek nagyobb apparátussal rendelkeznek, bevonják az egyházi intézményeket is a fejlesztésekbe;
A gyűjtemények egyes rendezvényei kivihetőek az egyház falain kívülre.
Evangélikus stratégia 2007 - 2017
H. Hubert Gabriella: Gyűjtemények
gyujtemenyihelyzet.doc
—
Microsoft Word Document,
94Kb
