Gyülekezeti fejlesztések stratégiai alapokon

Legutolsó módosítás: 2007. november 30., 23:28

Előadás a felügyelők országos találkozóján

Ebben a cikkben megkisérlem összefoglalni azokat a módszertani alapokat, melyekre egy evangélikus egyházközségnek szüksége van fejlesztései előkészítéséhez. A cikk nemcsak a konferencia résztvevői számára lehet hasznos, hanem másoknak is útmutatást adhat, akik ezen a területen tevékenykednek.

A fejlesztések motivációja

Mindenki számára természetes, hogy egy evangélikus egyházközség, vagy bármilyen egyházi intézmény fejlesztési igényekkel lép fel. Nem mindegy azonban, mi is a fejlesztések motivációja: vajon a missziói parancs van-e mögötte, mely szerint az egyház népét, Krisztus tanítványainak számát és közösségi összetartásuk erejét akarjuk fejleszteni? Vagy azért dolgozunk, mert szeretnénk „látható nyomot hagyni” a gyülekezet történetében? Esetleg azokon a területeken lépünk előre, ahol könnyen juthatunk fejlesztési forrásokhoz – ez a „mindenre tüzelek” pályázási stratégiája. Az is lehet, hogy érezzük a „versenyhelyzetet” más felekezetekkel, hasonló profilú civil szervezetekkel, és lépést akarunk tartani. Fontos ezeket a motivációkat tudatosítani és lehetőleg az elsőnek említett missziós célnak rendelni alá. Jövőbe mutató, hosszú távra szóló fejlesztések akkor jöhetnek létre, ha félretesszük az egyéni presztízskérdéseket és a gyülekezet érdekében összefogva, átgondolt stratégia alapján készítjük elő a fejlesztéseket – legyen az templomfelújítás, gyülekezeti terem fejlesztése, baba-mama klub beindítása, gyülekezeti diakónia, vagy bármi egyéb.

Milyen a jó gyülekezeti fejlesztési elképzelés?

Próbáljunk meg receptet adni a fejlesztésre. Ezzel kapcsolatban fontos megtanulni egy szakkifejezést: a modern fejlesztési terminológia projektekben gondolkodik. Egy fejlesztési projekt pontosan meghatározott célokat (eredményeket) kíván elérni megadott időre adott költségkeret mellett. Tehát nem kívánja megváltani a világot, hanem időben, térben, költségben egyaránt behatárolt, éppen ezért tervezhető, átlátható. Jól meghatározott, világosan érthető célokkal rendelkezik, amiknek a megvalósítása mérhető. Milyen tehát az ideális gyülekezeti fejlesztési projekt?

Stratégiába illeszkedik, azaz része egy hosszú távú koncepciónak. Ha ez nem így van, hanem helyzeti (ad-hoc) döntések alapozzák meg a fejlesztéseket, egymás ellen fognak hatni és részben kioltják egymás eredményét. Minél nagyobb egy gyülekezet vagy intézmény, annál fontosabb a fejlesztési projektek stratégiai háttere.
Megvalósítható, azaz a helyi közösség valóban képes a fejlesztés előkészítésére, lebonyolítására. Nem vállalja túl magát, illetve nem tűz ki zászlóshajóul olyan nagy projektet, melyre lehetetlen forrást szerezni. Hiszen a fejlesztések forrásai általában nem állnak készen, a teljes projektköltség tizedét kitevő önrészen túl különböző pályázati programokból kell összegyűjteni a forrásokat. Ezért célszerű megvalósíthatósági tanulmányt készíteni / készíttetni, mely ezt a kérdést elemzi.
Fenntartható, vagyis már a kezdetkor látunk előre legalább öt évet és tudjuk, hogy nem kell bezárnunk fejlesztésünk eredményét (pl. iskola, óvoda alapításakor). A mai pályázatok esetében a fenntarthatóság bizonyítása fontos alapkövetelmény)
Önmagán túlmutat, azaz a gyülekezeten túl a környezete (települése, egyházmegyéje, egyházkerülete) is gazdagodik általa. Világi fejlesztéseknél ez nem tartozik az alapkövetelmények közé, de az egyházban nem feledkezhetünk meg róla, hogy egymásra vagyunk utalva. A legkisebb gyülekezetnek is gondolnia kell arra, hogy ő a nagy egész része. Hosszú távon neki magának is többet jelent, ha egy visszakapott iskolépületből táborhelyet hoz létre, mely a gyülekezet fiataljain túl máshonnan érkezők kikapcsolódását, tanulását is szolgálja.

A gyülekezeti fejlesztések alapjai

Megalapozott és sikeres fejlesztések előkészítéséhez minden gyülekezetben szükség van a következőkre:

Jövőkép és stratégia. Fejlesztési elképzeléseinket bele kell tudnunk illeszteni egy hosszú távú koncepcióba annak érdekében, hogy valóban hatásosak legyenek. A jövőkép azt jelenti, hogy megfogalmazzuk, milyen legyen gyülekezetünk tíz-tizenöt év múlva. Vágyainkat képszerűen is összeállíthatjuk, de kézzel fogható jellemzőkkel is fejezhetjük őket: létszám, anyagi erőforrások, ingatlanok jellege és állapota, közösségi programkínálat. A stratégia mutatja meg a jövőképhez vezető utat, vagyis rendszerbe állítja a fejlesztési projektek építőkockáit azért, hogy eljussunk a jövőképben megfogalmazott célokhoz.
Hozzáértő emberek. Szükség van olyan munkatársakra, akik értik a modern pályázati szakzsargont, ismerik a projektfejlesztés módszertanát és ebből adódóan képesek projekteket megfogalmazni, előkészíteni. Nem feltétlenül lelkészeknek kell lenniük, inkább olyan nem-lelkészekre gondoljunk, akiknek munkaterületükből adódóan is lehetnek fejlesztési tapasztalataik. Fontos, hogy országszerte minél többen legyenek, akiknek vannak ismereteik ezen a területen. 2005-ben a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület szervezett meg Révfülöpön egy „Pályázat és projektmenedzsment ismeretek” című 50 órás képzést professzionális oktatókkal. Ennek alapján 2007. szeptember/októberben az evangélikus iskolák tanárainak szerveztük meg ugyanezt a képzést, melyet 2008 elején a gyülekezeteknek szervezendő hasonló képzések követnek majd.
Álljon rendelkezésre szakértői háttér. A projektek megvalósításához pályázati forrást kell bevonni, a komolyabb, összetett pályázatokat viszont „saját kútfőből” nem tudjuk igazán jó minőségben elkészíteni, ezért szükséges a megbízható pályázatíró/projektmenedzselő cégekkel való kapcsolat kialakítása. Helyi pályázatíró céggel érdemes felvenni a kapcsolatot, amely megfelelő referenciákkal és eredményességi mutatókkal rendelkezik.
Szervezeti háttér. Az utóbbi év során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel partneri kapcsolat jött létre, s ennek során az „egyházi jogi személy” megnevezés nagyon sok helyen bekerült az európai uniós pályázati kiírásokba. Mégis sok olyan pályázat van, ahol egyházak, gyülekezetek nem indulhatnak, ezért fontos a civil szervezeti háttér kialakítása: egyesületeket, alapítványokat érdemes létrehozni pályázati jogosultsági lehetőségeink tágítása végett. Ezek a szervezetek a különböző adományozási adókedvezmények igénybevételének lehetőségét is nyújtják.
Helyi kapcsolatok. A pályázati jogosultság kérdése úgy is felmerül, hogy bizonyos területeken csak helyi önkormányzatok, kistérségek kaphatnak támogatást (pl. „főutca-típusú” fejlesztések kistelepüléseken). A pályázati kiírásokban általában megjelennek az egyházak együttműködő partnerként, de ha nincsenek benne a kiírásban, akkor is lehetséges az együttműködés. Mivel templomaink és parókiaépületeink általában a település központjában vannak, közösségszervező munkánk pedig szerves részét képezheti a település életének, számtalan együttműködési lehetőség adódik a településsel. Ezért fontos a jó kapcsolat kiépítése a helyi polgármesterrel és a kistérségi apparátussal. (Ezzel kapcsolatban l. később a LEADER programot).
Külkapcsolatok. Európai uniós tagságunkból adódóan két- vagy többoldalú partnerségi támogatásokra is pályázhatunk. Ehhez azonban élő kapcsolatokra van szükség határokon túli gyülekezetekkel, szervezetekkel. Érdemes gondolni a hosszú távú előnyökre és befektetni az időt és energiát egy (vagy akár több) külföldi gyülekezettel való kapcsolat kiépítésébe.
Részvétel az egyházi információs hálózatban (országos projektelőkészítő hálózat). Az előbb említett képzéseken részt vevő gyülekezeti munkatársakból, tisztségviselőkből szeretnénk egy országos hálózatot szervezni. Az Országos Egyházi Iroda részéről naprakész információkkal szeretnénk ellátni őket a speciálisan egyházi intézmények számára lehetséges pályázati programokkal kapcsolatban. Az internetes alapokon szervezett kommunikáció (levelezőlisták, pályázati portál) lehetőséget nyújt a tapasztalatok és kérdések megosztására is. Ötleteket adhatunk közre, tanácsot kérhetünk, segíthetjük egymás munkáját.

Stratégiakészítés egyházunkban

Egyházunk Zsinata idén tavasszal adott megbízást az országos stratégia elkészítésére: Prőhle Gergely országos felügyelő, Fabiny Tamás püspök és Korányi András zsinati alelnök kezébe helyezte a munka irányítását. A stratégia motivációja, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházban zajló fejlesztések összehangolására elengedhetetlen egy egész egyházat átfogó, hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása.

Hogyan készül a stratégia? Az átfogó helyzetelemzés és jövőképtervezés alapján kialakításra kerülnek a célcsoportok. Minden célcsoporton belül összegyűjtjük a célokat, és meghatározzuk, mely célok a legfontosabbak: ezek lesznek a stratégia prioritásai. A munka jelen állása szerint a következő célcsoportokban gondolkodunk:

Egyházfejlesztés
Kezdeményező egyház (társadalmi felelősség)
Szolgáló egyház
Képző egyház
Kultúra egyháza

A kiemelt prioritások közé tartozhat a gyülekezetépítés, az oktatás és a fiatalok között végzett munka, a gyülekezeti diakónia, a spiritualitás (lelkiség) és a személyi erőforrások kezelése. Az egyes prioritásokhoz, célokhoz intézkedéseket gyűjtünk, melyek egy-egy nagyobb projektnek vagy projektcsoportnak felelnek meg. Ez az a pont, ahol minél szélesebb körre van szükség, akik segítenek az ötleteikkel, megoldási javaslataikkal.

A stratégia vitája és véglegesítése a német modell szerint működhet: az elkészült tervezetet az egyház választott testületei vitatják meg, ezzel párhuzamosan teljes nyilvánosságot kap, tehát bárki megismerheti és hozzászólhat: véleményezheti és ötleteket adhat a stratégia intézkedéseire. Fontos, hogy ebben a folyamatban minél többen részt vegyenek és magukénak érezzék az országos jövőkoncepciót.

A széles körű vita egyik lehetséges fóruma az internet. Van már stratégiai honlapunk, elérhető a http://strategia.lutheran.hu címen. Megtalálható rajta több kezdeményező vitaanyag, melyeket később újabbak követnek majd. Bárki, akinek fontos a stratégia ügye, bekapcsolódhat a folyamatba: regisztrációt követően beléphet a honlapra és véleményezheti a vitaindítókat. Véleményének nyoma marad, hiszen folyamatosan elérhető lesz a honlapon.

Gyülekezeti jövőtervezés – a győri példa bemutatása

Az országos stratégia elkészítésén túl fontos, hogy gyülekezeteink és intézményeink is elgondolkozzanak saját jövőjükön és koncepciót készítsenek fejlesztéseikre. Célszerű, hogy a helyi stratégiák kapcsolódjanak az országos prioritásokhoz, de elengedhetetlen az is, hogy a jövőképalkotást, a stratégiai tervezés folyamatát helyi szinten is elvégezzék – tehát nem az országos stratégia lemásolásáról van szó, hanem egy kreatív, alkotó folyamatról, melyet helyben kell elvégezni, s amihez az országos stratégia alapot jelent, de nem helyettesíti azt! Ennek a folyamatnak egy első lépcsőjét végeztük el Győrben, a következő rövid összefoglaló szerint:

A győri „Insula Lutherana”-ban a „bölcsőtől a koporsóig kísérő egyház” intézményrendszerének egésze megtalálható, hiszen az Öregtemplomot körülölelő épületegyüttes egy részében működő iskolaközpont szolgáltatásai az óvodától a gimnáziumig terjednek, a szomszéd épületben pedig szeretetház működik. Mindezt a gyülekezeti munkát segítő irodák, közösségi termek teszik teljessé. A gyülekezetnek Nádorvárosban temploma és gyülekezeti központja, Bácsán imaháza van, sőt a környékbeli települések egy részét is a győri lelkészek gondozzák. Hozzájuk tartozik még a börcsi szeretetotthon is. Ha csak a Győrben lakókat számítjuk, akkor is mintegy 3500 evangélikusról van szó, akiket hat lelkész gondoz.

A komplex győri rendszer stratégiai tervezésének előkészítése érdekében gyülekezeti jövőképalkotó hétvégét szerveztünk, melyre egy péntek este és szombat délelőtt került sor, összesen mintegy nyolc órában. Ez az időtartam arra volt elég, hogy a legfontosabb problémákat és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési irányokat azonosítsuk, illetve egy vázlatos jövőképet elkészítsünk. A meghívott résztvevők közé tartoztak a lelkészek, intézményvezetők és a presbitérium tagjai – érdeklődésüket jelzi, hogy összesen harminchatan jelentkeztek és vettek részt. Szakmai partnerként Hutflesz Mihály szombathelyi evangélikus testvérünk, a Limex pályázatíró és tanácsadó cég ügyvezetője vállalta az alkalom vezetését, aki csaknem két évtizede foglalkozik marketing-tanácsadással.

A nagyszámú résztvevőre való tekintettel négy csoportban folyt a gyülekezet helyzetelemzését célzó munka, melynek során – hosszú és izgalmas viták keretében – gyűjtöttük össze az egyházközség jelenlegi állapotának erősségeit és gyengeségeit, illetve a jövőben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Ez a helyzetelemzés igénybe vette a péntek este egészét. Szombaton délelőtt fordultunk a jövő és a gyülekezettel szembeni elvárások felé: a résztvevők között végzett imázsvizsgálatból bontakoztak ki a jövőkép elemei: megjelentek azok a szempontok, melyek fejlesztését elsődlegesnek tartják. Az elemzésből egy elismerten jól működő intézményrendszerrel rendelkező, sok közösségi, kulturális programot szervező egyházközség képe bontakozott ki, melyet azonban szakkifejezéssel „alulmenedzseltnek” nevezhetnénk, hiszen hiányzik a komplex munka átfogó megszervezése, a tevékenységek összehangolása, az átgondolt tervezés és gazdálkodás. Sok lehetőséget rejt magában a fiatalok és a gyülekezet inaktív rétegeinek megszólítása, a munkába való bevonása, hiszen jelenleg az egyházközség létszámához képest nagyon kicsi az aktív és elkötelezett gyülekezeti mag, mely „az igát húzza” a lelkészekkel együtt. Fontos a városban és azon túl lévő partneri kapcsolatok kihasználása, a szakmai munka minőségének emelése több területen is.

A jövőképalkotó hétvége elemzésére építve a gyülekezetben elindítható a szisztematikus tervezési munka, melynek során kiválasztják a fejlesztendő területeket és azonosítják a projekteket. Erre a stratégiára építve pályázatokat készíteni is könnyebb lesz, arról nem is beszélve, hogy a gyülekezet tagjai és tisztségviselői is jobban megértik, milyen lépésekre és miért van szükség.

Legfontosabb pályázati programok

Az előttünk álló időszakban az összegszerűen legnagyobb fejlesztési lehetőséget az európai uniós források jelentik. Nem vállalkozhatunk részletes áttekintésre, de a legfontosabb programok felsorolása mindenképpen szükséges annak érdekében, hogy az elmélyülni szándékozók megtalálják a kiindulópontokat.

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): a legnagyobb átfogó, országos fejlesztési program 2007-2013 között, mely sok területet foglal magába, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálásával. Gyülekezeti fejlesztések esetén fontos a hét régióban külön-külön zajló Regionális Operatív Programok (ROP-ok) pályázataira figyelni. A korábbi pályázati rendszerhez képest most nem egy ROP, hanem minden régióban más-más regionális program fut. Ezek azonban csak a kis- és nagyobb városokban nyújtanak támogatást, a kistelepüléseken nem, mert az a vidékfejlesztési program része (l. alább). Intézményekkel rendelkező gyülekezetek számára fontos a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) ismerete, mely az iskolai és szociális beruházások egy részét foglalja magában (találunk azonban ilyeneket a ROP-okban is). Ennek a területnek a szolgáltatási, tartalomfejlesztési (azaz nem-beruházási) oldalát találjuk a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP – a HEFOP utódja). Energiahatékonysági pályázatokat a ROP-okban és a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) találunk majd. Fontos tudni, hogy a Közép-Magyarországi Régiónak (Budapest + Pest megye) különleges a helyzete, itt a támogatások túlnyomó része 2010-ig érhető el.

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP): A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó és a kistelepülések számára elérhető forrásokat tartalmazza, melyeket nem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hanem a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kezel. A vidékfejlesztési pályázatok később indulnak, mint az ÚMFT pályázatai: 2008 elejétől lesznek kiírások ebben a témakörben. Számunkra a vidéki élet minősége (III. tengely) és a helyi közösségek fejlesztése (IV. tengely) a fontos. Utóbbi a LEADER program kereteit jelenti, melynek során helyi fejlesztő közösségek (ún. LEADER-akciócsoportok) jönnek létre, saját fejlesztési stratégiát készítenek és saját térségükre ők maguk írnak ki pályázatokat az uniós vidékfejlesztési források egy részére. Fontos az egyházi jelenlét a LEADER csoportokban!

A vidéki élet minősége című területbe tartoznak a következő konstrukciók

vidéki örökség megőrzése (templomfelújítás),
falusi turizmus / nem-kereskedelmi és ifjúsági szálláshelyek fejlesztése,
falufejlesztés (településkép),
integrált közösségi szolgáltató terek.

Nagyon jó támpontot jelent az Új Magyar Falu programja (letölthető a www.hvi.hu oldalról), mely egyrészt integrált megközelítésben szemléli a vidéket, túllép a mezőgazdasági szemléleten, másrészt pedig egy dokumentumban mutatja az ÚMFT, ÚMVP támogatási lehetőségeket, másokkal is kiegészítve.

Európai Területi Együttműködés (ETE): Határ menti együttműködés, mely országhatár szakaszonként kerül szabályozásra: Ausztria, Románia, Szlovákia, Szlovénia esetében uniós tagországok között, Horvátország és Szerbia esetében IPA programként, Ukrajna esetében pedig ENPI programként (Mo., Szlovákia, Románia, Ukrajna részvételével). Mindegyik határszakasz esetében más-más pályázati lehetőségek és keretösszegek vannak. A határ menti megyék szervezetei pályázhatnak, a másik oldalon lévő partnerrel közösen. A támogatási területek közé tartozik általában a turizmus, a humán erőforrás fejlesztés (oktatás), illetve a kulturális / közösségi programok.

Svájci Alap: Nem európai uniós támogatás, hanem a svájci kormány által a 10 legutóbb csatlakozott uniós tagország számára felajánlott kohéziós alap, melyet kormányközi szerződés rögzít, felhasználására egyelőre a 2032/2007. (III. 7.) kormányhatározat jelenti az alapot, melyben szerepelnek az általános támogatási területek. Egyházi szervezetek számára a következők lehetnek érdekesek: regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban, szakképzés, nemzetközi fejlesztési kezdeményezések. A program 2008-ban indul, az előzetes hírek szerint nagyösszegű projektekkel, ezért valószínűleg konzorciális pályázás szükséges, több szervezet összefogásával.

Partnerségi együttműködés

2006 őszén került sor a történelmi egyházak vezetői és Bajnai Gordon kormánybiztos találkozójára, mely elindította az NFÜ és az egyházak közötti partnerségi együttműködést. Az eltelt év során folyamatos volt a kapcsolattartás az NFÜ képviselőjével, akitől napi szinten kaptunk friss információkat az ÚMFT operatív programjairól, akcióterveiről és pályázati kiírásairól. Ezeket az anyagokat – sokszor a református szakértőkkel közösen – véleményeztük, változtatási kéréseink beépültek a tervezetekbe.

A partnerség eredményei:

„Egyházi jogi személy” nevesítése az akciótervekben és a pályázati kiírásokban. Ebből adódóan nem kell civil szervezetek „mögé bújnunk”, hanem a gyülekezetek és egyházi intézmények közvetlenül is pályázhatnak az ÚMFT programjaira.
Kétfordulós és kiemelt projektek: jogszabálymódosítás biztosítja az egyházi részvételi lehetőséget ezekben a konstrukciókban.
Biztosítékadás egyházi garanciavállalással: Korábban jelzálog, bankgarancia vagy más biztosítékra volt szükség. Mostantól az Országos Egyház készfizető kezességvállalása lép ezek helyébe.
Részvétel a társadalmi vitában: az akcióterveket, pályázati kiírásokat folyamatosan véleményezzük.
Szakértői képzés: az NFÜ képzéseket szervez egyházi szakemberek számára.
Speciális kérdések kezelése: Például a közoktatási intézményfejlesztés pályázati kiírása nem nyújtott volna lehetőséget az országos fenntartású egyházi iskolák (evangélikus gimnáziumok) számára, de az NFÜ és a VÁTI Kht. segítségével sikerült a helyzetet megoldani.

Mindez sok új lehetőséget jelent, de egyben kockázatokkal is jár, melyeket megfelelő módon kezelnünk kell. Az Országos Egyház készfizető kezességvállalása azt jelenti, hogy egy esetlegesen félresiklott, nem megfelelően (vagy nem időben) végrehajtott pályázati programra vonatkozó támogatási összeget a jogszabály szerint az evangélikus egyház számára a költségvetésből folyósított összegekből tartanak vissza. Vagyis egy helyi intézmény esetleges hibája, felelőtlensége az egész intézményrendszert terheli. Ennek pedig megfelelő belső monitoring rendszer kiépítésével elejét kell venni. Mérlegelni kell ezzel együtt azt is, milyen belső feltételhez kötjük az országos egyházi garanciavállalás kiadását. Ezeknek a szabályoknak a kialakítása folyamatban van.