Gyűjteményi stratégia?

Legutolsó módosítás: 2007. október 03., 13:07

Vitaindító vélemény

Az evangélikus gyűjtemények,1 és a bennük dolgozó szakemberek eddig is igyekeztek, hogy ne csak a napi kihívásokra adjanak választ. Távolabbi célokat is kitűztek maguk elé, s azok felé haladtak. Egy maroknyi gyűjteményi szakembernek kellett és kell megfelelnie az egyház és a világ felől érkező elvárásoknak, az őrzés – feltárás – szolgáltatás hármas feladatának. Belső gyűjteményi, valamint egyházi és világi együttműködés nélkül elképzelhetetlen a gyűjteményi munka. A hatékonysághoz, a lehetőségek mind teljesebb kihasználáshoz pedig jó lenne, ha megfogalmaznánk a célokat és prioritásokat.

Gyűjteményi jövőképünk kialakítása a kultúrmissziós szerepből is adódik: a gyűjtemények hivatottak arra, hogy evangélikus múltunk pótolhatatlan tárgyi és szellemi örökségét megőrizzék. A feldolgozás egyik lényeges eleme a tudományos műhelymunka. A szolgáltatásokat úgy kell megszervezni, hogy a gyűjtemények evangélikusok és nem evangélikusok számára is biztosítsák az információhoz való hozzáférés lehetőségét, és szellemi-közösségi élményt nyújtsanak.

A jövő egyházában, illetve társadalmában zajló evangélikus gyűjteményi munka átgondolása, a stratégiakészítés tehát indokoltnak tűnik. Néhány a lehetséges problémakörökből, amelyet jó lenne, ha átgondolnánk:

  • A gyűjtemények és az evangélikus egyház. A hatalmas értékeket, egyedi kultúrkincseket őrző evangélikus könyvtárak, levéltárak és múzeumok szerepe az evangélikus egyház életében, az egyházi köztudatban. A párbeszéd lehetséges formái. A beépített gyűjteményi terek közösségi szerepe. A gyűjteményi munka érintkezése az egyházi élet szinte valamennyi ágával. A gyűjtemények mint nonprofit ágazat. Az egyházon belüli prioritásokhoz hogyan tudnak kapcsolódni a gyűjtemények.

  • A gyűjteményi hálózat. A gyülekezet – iskola – regionális gyűjteményi központok – országos gyűjtemények hálózatának megszervezése és működtetése. Az evangélikus könyvek, iratok, műtárgyak megőrzésének senki másra át nem ruházható felelőssége.

  • A gyűjtemények és az egyházon kívüli világ. A gyűjtemények szerepe és lehetőségei az evangéliumi üzenet, a kulturális értékek világ felé való közvetítésében. Az egyház ablaka a külvilágra.

  • A gyűjteményekben dolgozó értelmiségieknek az egyházon belül és az egyházon kívül (a világban) zajló kulturális és tudományos munkája, missziója. 2017 – a reformáció ötszáz éves évfordulója. Az evangélikus identitás megőrzésében játszott szerep.

  • Szakmai munka:

    • Az országos gyűjtemények szakmai munkájának mind az egyházi, mind a világi törvényekhez, szabályzatokhoz igazodniuk kell. A feltételek megteremtése, hatékony működtetés.

    • Az információs infrastruktúra gyors változásainak követése.

    • Világi gyűjteményi stratégiákhoz való igazodás, amely feltétele, hogy

      • az Európai Unió által kiírt pályázatokban részt vegyenek,

      • a tudás alapú társadalom építésében részt vegyenek.

    • Modern konzervativizmus – értékőrzés + szolgáltatás korszerű formában és tartalommal.

A stratégiakészítés folyamata izgalmas, közös munkának ígérkezik, amelyben a gyűjteményi szakembereken kívül egyházunk egész népe véleményt nyilváníthat.

Hubert Gabriella

Budapest, 2007. szeptember 30.

 

1 Az evangélikus gyűjtemények könyveket, iratokat, kéziratokat, műtárgyakat őriznek. Elhelyezésük lehet gyülekezetben, iskolában és országos intézményben egyaránt. A legkisebb mennyiségű gyűjtemény (1 db könyv vagy műtárgy, 1 folyóméter irat stb.) is pótolhatatlan értéke lehet a magyar kulturális örökségnek.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek